A Facebook pár éve robbant be a köztudatba és azóta gyökeresen megváltoztatta az éltünket. Szinte az összes korosztály használja, így társadalmunk jelentős része érintett általa. Kialakult egyfajta kettősség az életünkben, melynek egy részét a hús-vér világban éljük, a másikat viszont az internet ismeretlenjében. Mindeközben sajnos nem tudatosítjuk, hogy az internet nem egy anonim mentsvár. Így könnyen megeshet, hogy jogszegéseket követünk el, amelyeknek bizony az életben lehetnek következményei.

A mobiltelefon vagy a billentyűzet egyre gyakrabban válik olyan eszközzé, amellyel egyesek kiengedik a gőzt, nem törődve tetteik következményével. Közben gyarapodnak a feljelentések a rendőrségen. Sokan ugyanis nem tudatosítják a régi mondást, mely szerint: „a szól elszáll, az írás megmarad”. Így, ha valaki egy több ezer tagot számláló Facebook csoportban bárki mást szid vagy ócsárol, akár börtönbüntetésre is számíthat becsületsértés miatt. Olyan ez, mintha kiállna egy pódiumra, ahol 1-2.000 néző előtt elmondaná ugyanazt, amit leírt. Ebbe viszont kevesen gondolnak bele. Ugyanez vonatkozik a nyilvános fenyegetésekre is. A becsületsértés vádjával megkezdett büntetőeljárásnál gyakoribbak viszont a polgári együttélés ellen irányuló kihágások. Többnyire kisebb volumenű szidalmazásokról van szó, amelyek történhetnek akár privát üzenetben is. Ezek bizonyításával kisebb pénzbüntetésre (33 euró) lehet számítani.

A Facebook viszont gyakran a csalók táptalaja is. Egyrészt egyre gyarapodnak az olyan felhasználok, akik főleg az idősebbektől próbálnak anyagai javakra szert tenni, félrevezetés és csalás útján. Másrészt tudatosítanunk kell azt is, hogy bárkit érhet felelősségre vonás, aki például hivatalosan betegállományban van, közben viszont a képiéből kiderül, hogy valójában nyaral. Mondani szokás, hogy a szociális hálók nagyon megkönnyítik a hivatalos szervek munkáját…

Végül megemlíteném az extrémizmust. Gyakori jelenség ugyanis a totalitárius rendszerek szimbólumainak használata és terjesztése az interneten. Ez gyakran párosul más csoportok vagy nemzetek elleni gyűlöletbeszéddel. Az ilyen esetekben sem ritka, hogy a bíróságok börtönbüntetéssel sújtják az effajta viselkedést.

Nem vitás, a szociális hálóknak egy csomó előnyük van: információs forrás, tanulmányi eszkösz, marketing fegyver, kapcsolattartó platform, stb. A másik oldalon viszont a Facebook túl gyorsan lett az életünk szerves része, így gyakran nem tudjuk a helyén kezelni. Pedig elég lenne szemelőt tartani, hogy az on-line megnyilvánulásokra is ugyanazok a törvények vonatkoznak, mint a hús-vér hétköznapjainkra.

Mindehhez kívánok jó egészséget és felelősségteljes facebookozást!

JUDr. Nagy Dávid, LL.M.

 

(Megjelent a Csallóköz hetilap 38. számában.)